• Nagypéntek

    Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. Az érsek atya a szertartást piros kazulában végzi. A papság és az asszisztencia teljes csendben vonulnak be a székesegyházba, az érsek atya az oltár előtt arcra borul, a papság és az asszisztencia térdre ereszkednek. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából elénekli a kiskórus Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.

  • Jeremiás siralmai

    A Lamentációk vagy Jeremiás siralmaiként ismert ájtatosság a szent három nap egyik többé-kevésbé ismert imádsága. Eredete a zsolozsmában keresendő, és a szent háromnap reggeli dicséretének (Laudes) és olvasmányos imaórájának (Matutinum) ötvözete. A gyulafehérvári székesegyházban Nagypénteken és Nagyszombaton d.e 10 órától végeznek Lamentációt, a központi papság részvételével.

  • Szentmise az utolsó vacsora emlékére

    A nagycsütörtöki esti szentmisével megkezdi az egyház a szent háromnapot. A legteljesebb figyelmet fordítjuk azokra a titkokra, amelyeknek emlékezetét ebben a misében ünnepeljük: az eukarisztia és a papság megalapítása, valamint a testvéri szeretet parancsa. A nagycsütörtöki esti szentmisén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van.

  • Jakubinyi György érsek húsvéti körlevele

    în limba română >>

    Keresztény hitünk alapvető igazsága, mindennapi életünk bizonyossága, és az örök boldogság reménysége Krisztus Feltámadása. Megváltónk családban akart világra jönni, családban nőtt fel és ott tanult mesterséget. Harminc rejtett esztendőt töltött munkás életben a názáreti Szent Család keretében. Amikor Szent Péter felveszi az Egyházba az első nem zsidó, pogány keresztényt, akkor annak egész családját, Kornéliuszt és háznépét, megkereszteli és megbérmálja
     

Nagycsütörtökön, délelőtt 11 órától Jakubinyi György érsek ünnepi szentmisén olajat és krizmát szentelt. A szentmise keretében a  lelkipásztorok megújíthatták  papi igéreteiket, utána pedig Marton József nagyprépost bemutatta a székesegyházat a ministráns-zarándokoknak, kispapjaink pedig körbevezették őket a teológián.

Székelyudvarhelyen, a Szent Pió Lelkigyakorlatos Házban 2014. április 11- 12. között immár ötödik alkalommal szervezték meg az elváltak és újraházasodottak lelki hétvégéjét 18 személy részvételével. A hétvége témája a plébánia évéhez kötődött: Isten, az Egyház számít rád. Ennek jegyében zajlottak a hétvége különböző eseményei: a témafelvezetők, a családias hangulatú beszélgetések, az egyéni elmélkedések, a közös imák, a szentmise és a szentségimádás.

A csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola 2013 decemberének elején vetélkedőt hirdetett meg  Márton Áron püspök, a bátorság és helytállás példája címmel, V-VII. osztályos tanulóknak. A hittanverseny döntő szakaszára 2014. február 15-én került sor Csíkszentdomokoson. A díjnyertes csapatok egy kirándulást is nyertek Kolozsvárra és Gyulafehérvárra, melyre 2014. március 22-23-án került sor. Erről a zarándoklatról osztja meg élményeit néhány tanuló.

Forrás: stirileprotv.ro

Románia, szeretlek című, virágvasárnapi adásában a Pro TV Böjte Csaba atya évek óta folyó gyermekmentő akciójáról számolt be, meglepő objektivitással és beleérzéssel. Ez érdekes fordulatnak tűnik azok után, hogy pár éve még a román többségű városok vezetői ott tettek keresztbe neki, ahol tudtak.

Amikor Nagy Konstantin nevét hallja ma az ember, két dolog jut akarva-akaratlanul eszébe: a 313-ban kiadott milánói rendelet és hogy ő az első császár, aki megkeresztelkedett. Mindkettőről sok a mendemonda, pontatlan megfogalmazások terjengenek.

Urunk szenvedésének vasárnapjával kezdetét vette a nagyhét, melynek liturgikus programjain a gyulafehérvári székesegyházban a szeminárium kispapjai szolgálnak. A virágvasárnapi szentmisén az ünnepélyes asszisztencia mellett a szeminárium kiskórusa énekelte el a passiót, Krisztus szenvedéstörténetét.

1. rész:

A nagyböjti időszakban a tavalyi évhez hasonlóan idén is összefogott tizenkét szociális-karitatív munkával foglalkozó civil szervezet, hogy szeretetvendégséggel köszöntse péntek délután a csíkszeredaiakat a Szabadság téren.

A gyulafehérvári várban látható szobrok közt helyet kaphatnának végre olyan személyiségek is, akik Gyulafehérvár arculatát, történelmét alakították: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) helye mindenképp ott lenne – mondta Adrian Rusu kolozsvári egyetemi tanár, aki április 4-én részt vett a Batthyáneumban  szervezett könyvbemutatón és kiállítás-megnyitón.

Feliratkozás Front page feed csatornájára