A hétvégén folynak a falunapok Nyárádremetén. Az esemény már csütörtök délután kezdetét vette, amikor a falu kétszázéves templomában tartották meg a hagyományos búcsút Urunk mennybemenetele napján.
Nemcsak a kétszázéves templomot ünnepelni gyűltünk össze, hanem hálát adni Isten szeretetéért, és kérni az Ő áldását az egyházközségre, hogy egymást segítve és támogatva, megbecsülve élhessék az emberek a mindennapjaikat – mondta Tamás József püspök.
Tizennégy támogató jóvoltából visszaállítják a Csobot-hegyi Szent Anna-kápolnához vezető keresztút stációit Gyergyószentmiklóson. Az egykori búcsújáróhely tizennégy keresztjének megáldására a Szent Anna-búcsú ad alkalmat.
A hit gyakorlása, az áldozatkészség és összefogás jelképe lesz a Szent Anna-kápolnáig vezető keresztút – jelentette ki Portik Hegyi Kelemen főesperes, aki örömmel fogadta a gyergyóiak segítségét a kápolna felújításakor, akárcsak később, amikor a keresztút stációinak visszaállítása merült fel javaslatként.
A kolozsvári Szent Mihály-templomban május 13-án ünnepelték a harmadikos hittanos gyermekek első szentáldozását. Az „elvetett mag” az idén bőséges termést hozott, hiszen harmincan járulhattak az Eucharisztiához – évek óta nem részesültek egyszerre ennyien e szentségben a Szent Mihály-templomban. A szülőkkel, nagyszülőkkel, rokonokkal és ünneplő hívekkel telt Isten házában az olvasmányokat és könyörgéseket az elsőáldozók olvasták fel, akik ugyanakkor kedves szerepjátékkal tették felejthetetlenné életük és a közösség életének ezen kiemelkedő eseményét.
A mai ember nagyon könnyen elengedi társa kezét – hívta fel prédikációjában a figyelmet Böjte Csaba atya, a dévai ferences templomban, ahol szerdán este mutatta be Boldog Apor Vilmos ereklyéjét.
A vértanú székely püspök életét ismertetve, Csaba atya rámutatott arra, hogy megmaradásunknak alapvető feltétele az egymásért vállalt áldozat.
A római katolikus naptár szerint május 16-án van a gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe. Közép-Európa egyik legnépszerűbb szentje 1340 táján született a dél-csehországi Nepomukban, a helyi városbíró fiaként. Papi pályára lépett, egyházjogot tanult Prágában és Páduában, majd a prágai székesegyház kanonokja, fő vikáriusa, IV. Vencel király feleségének gyóntatója lett. 1393-ban, miután a király és az egyház közt dúló vitás ügyekben állást foglalt, többé-kevésbé tisztázatlan körülmények között a király halálra kínoztatta, majd testét a Károly hídról a Moldva vizébe dobatta.
Tizenkét kis- és középvállalkozó, mint „tanítvány” három napon át kutatta-tanulta: miként sikerült Jézusnak életre hívnia a történelem legsikeresebb vállalkozását. A székelyudvarhelyi Szent Pio Lelkigyakorlatos Házban Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, vezetőképző tréner, moderátor hamar eloszlatta azt a kételyt: összeegyeztethető-e a hit a gazdasági tevékenységgel.
Salkaházi Boldog Sára vértanú emléknapján, május 11-én megemlékező imaestet tartottak a Szociális Testvérek Társasága kolozsvári Szentlélek-kápolnájában. Az ünnep 18 órakor vesperással kezdődött, 18,30 órakor Farmati Anna sss kerületi elöljáró Sára testvér lelkiségéről Ne futamodj meg! címmel tartott előadást, 19 órakor Ft. Kovács Sándor kanonok, főespres-plébános mutat be szentmisét, amelyet agapé és kötetlen együttlét követett.
Maros megyei körútjának utolsó állomásaként az elmúlt héten Backamadarasra látogatott Jakubinyi György római katolikus érsek, ahol megáldotta a helyi kápolna emléktábláját. A maroknyi backamadarasi katolikus lakosságal együtt ünnepeltek a helyi református egyházi és világi vezetők is, együtt fogadták az egyházmegye főpásztorát, aki látogatást tett az 1910-ben épült Jézus Szíve kápolnában.
Legendák, mendemondák, konkrét leletek
Falba épített ember, Báthory András kelyhe, dögkúthoz vezető alagút, török ruhás Pilátus, kripták, csontvázak és egy régi vár emléke – mind-mind a karcfalvi vártemplomhoz kapcsolódik. Legendák, mendemondák és konkrét leletek, szakértői megállapítások együttese alkotja a rendkívül szép fekvésű Nagyboldogasszony templomának varázsát. A templomét, amely időközönként újjászületik, s amelyről a kíváncsi turista bőven talál anyagot az útikönyvekben – de mégsem árt újra felfedezni... A tetőzet tönkrement, a falak felszívták a vizet, a torony bádogborítása rozsdás, a toronyba vezető lépcső életveszélyes, de általában mindenhol szükséges a javítás – sorolja a karcfalvi vártemplom problémáit Farkas Árpád plébános. – Az egyházközség ilyen komoly javítások elvégzésére képtelen lett volna, s mivel A kategóriás műemlék, ennek és Kelemen Hunor miniszteri közbenjárásnak köszönhető ez a jelentős (mintegy 3 300 000 lejes) támogatás. Ilyen méretű beavatkozás csak akkor történt, amikor Némethy József főesperes megnagyobbíttatta (az eddig 15. századira datált) templomot az 1790-es végén.
A házasság, a család válságáról beszélnek ma több fórumon is. Néhol talán még arra a kérdésre is választ keresnek, mit lehet tenni a probléma megelőzésére. Lukács Róbert a Katolikus Akadémia május 3-i előadásán az egyházi nézőpontot ismertette a kérdésről, a közösség jegyeseket, majd ifjú házasokat megtartó és formáló, támogató szerepéről beszélt a hallgatóságnak. Noha az előadó egyházjogász, a kérdést nem csupán jogi szempontból közelítette meg, hanem kitért a II. vatikáni zsinat óta létező, a jegyespár felkészítésére vonatkozó lehetőségekre: a közösség igen fontos szerepére, hangsúlyozva: a kézfogó nem csupán két ember dolga, hanem azé a szűkebb-tágabb közösségé is, amelyhez tartoznak.
