„Legfontosabb tudni alázatot gyakorolni a mindennapokban"
Véget ért az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, közismertebb nevén a CSIT. A rendezvényzáró interaktív szentmise fő üzenetét útravalónak szánták az egyházi elöljárók: arra emlékeztették a résztvevőket, hogy igaz ugyan, Isten alkotásaként, egyedi, tökéletes mesterművek, de fontos alázatosnak maradni és a mindennapi életben megmutatni azt, amit magukkal visznek a találkozóról.
Vass Csaba-Imre lazarista szerzetes, akit Jakubinyi György érsek szentelt pappá Görgényüvegcsűrön, válaszol kérdéseinkre. A beszélgetésből megtudhatják, hogyan született meg a hivatása, hogy került kapcsolatba a lazarista szerzetesekkel, hol lesz az első állomáshelye és milyen területen fog tevékenykedni.
„Én nem hiszek abban, hogy a világban általános romagyűlölet van. Szerintem, ha valaki megfelelően viselkedik, akkor senki sem akarja elküldeni. Lehet, hogy a romákkal van a baj. (...) Aki becsületes, jól viselkedik, azt nem űzik el sehonnan” - beszélgetés Kurkuly Elek hidegvölgyi roma diakónussal.
Kalazanci Szent Józsefre, a piarista rend alapítójára és a rend kincses városi szellemi hagyatékára emlékeztek a kolozsvári piarista főgimnázium és a Marianum katolikus leány-nevelde öregdiákjai szerdán az Egyetem utcai piarista templomban. Kovács Sándor főesperes a misét követően a Krónikának elmondta: különleges volt a megemlékezés, mert igaz ugyan, hogy a jezsuiták alapították az egyházközséget és a jelenlegi Báthory István Gimnáziumot, de később mindkettőt átvette a kegyesrend. A főesperes sajnálattal mondta, hogy Kolozsváron már nem dolgoznak piarista szerzetesek, bár a kincses város korábban Erdély legnagyobb piarista központjának számított.
Augusztus 20. ünnepnap számunkra, kiemelkedő ünnepnap. A kezdetekre emlékezünk, arra az útra, amelyen a szent király indította el nemzetünket, és amelyet ma nekünk kell járnunk, amelyet ma nekünk kell megtalálnunk, és másoknak is megmutatnunk. Csak a szentistváni út járható ma is. Csak ezen az úton boldogulhat nemzetünk.
Túl azon, hogy a magyarság felekezetre való tekintet nélkül a kereszténység ünnepét üli, az ünnepi szentbeszédek és prédikációk kötelezően szólnak a magyar államalapítóról, Szent István királyról, akinek koronája alá az egykori történelmi Magyarország e sarkocskája is tartozott, még mindig kettős Háromszék ünnepe, mert az itt székelő két katolikus főesperesség az erdélyi főegyházmegye része, ennek pedig alapítója is a szent király volt.
Szombaton bensőséges ünneplés részesei voltunk a ferences templomban: a Szent Családról Nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek jelöltje, Beáta nővér a rendi elöljárók hozzájárulásával, Istenhez és a rendi közösséghez tartozás kifejezéseként letette első fogadalmát. Az ünnepélyes bevonulás résztvevőjeként csillogó szemmel és felejthetetlen mosollyal érkezett a templomba.
Nagyboldogasszony napján neves meghívottak, vendégek körében megnyitották a hét országra szóló, Boldogasszony című képzőművészeti vándorkiállítást a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
Erdélyben több mint négyszáz éve nincs bencés szerzetes
Létesítésének 950. évfordulójához érkezett a kolozsmonostori Szent Benedek-rendi apátsági templom. Ebből az alkalomból augusztus 14-én, szombat délután hat órától ünnepi búcsús főpásztori szentmisét tartottak a Kálvária-templomban, amely ez alkalommal szűknek bizonyult a hívek és érdeklődők számára. A mise főcelebránsa Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát volt, társcelebránsa pedig Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Kádár István esperes-plébános pedig a házigazda tisztjét töltötte be.
