Erdély magyar nyelvű szerzetesközösségei február 4-én gyulafehérvári találkozóra készültek, ahogyan azt előző lapszámunkban közöltük, a nagy havazások miatt azonban előző este többen úgy látták, különösen Székelyföldön, hogy kockázatos útnak indulni... bármennyire is készültünk erre a zarándoklatnak is beillő tanulmányi napra és az érsek atyával való találkozásra...

Családjaink jövőjét az biztosítja, ha családi szinten is megélik katolikus hitüket – vallja Jakubinyi György érsek, aki nemcsak a közös imát tartja fontosnak, hanem azt is, hogy a családtagok együtt reméljenek és tudjanak egymásnak megbocsátani.

2012. január 30-án elhunyt Egyed Mária, M. Lénárda mallersdorfi ferences nővér. Áldozatos élete közismert volt különösen a papság körében, hiszen hosszú éveken át szolgált a szeminárium konyháján. Életének 88., szerzetesi életének 65. évében szólította haza az Úr, akinek felajánlotta életét. Tamás József segédpüspök temette február 2-án a székelyudvarhelyi Szent Miklós-templomból. Az alábbiakban a rend erdélyi elöljárójának rövid nekrológját olvashatjuk:
M. Lénarda, Maria Egyed nővér 1924-ben született Lövétén (Hargita megye). Több testvérével együtt olyan keresztény családban nőtt fel, amelyben a mindennapi imának biztos helye volt. Már 14 évesen, 1938. május 8-án lépett be a brassói Szent családról nevezett Szegény Ferences Nővérek rendjébe.

Orvosok, muzsikusok pártfogója

Balázs is a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban elevenen maradt meg, de életükről alig vannak adataink. Mit is tudunk hát Szent Balázsról?
Több változatban fennmaradt legendája szerint örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspöknek választotta. Balázs – követve a Szentlélek indíttatását – visszavonult egy magányos hegyi barlangba, bár ez nem egyezett a kor püspökeszményével. 

A fény és a találkozás ünnep
Február 2-án, negyven nappal karácsony után a csíksomlyói kegytemplomban Gyertyaszentelő Boldogasszony napját ünnepelték, mely a karácsonyi liturgia befejező eseménye és a szerzetesek világnapja is egyben.

Romániában idén is megszervezik a Házasság Hete elnevezésű rendezvényt, amelynek erdélyi programjait, főleg a marosvásárhelyieket Bakó Mária, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Pasztorációs Iroda családpasztorációs munkacsoportjának tagja igyekezett összefogni, egy kalap alá gyűjteni. Az itthoni rendezvényekre február 11-e és 19-e között kerül sor.

A Gyergyó-körzeti Háló vendége Székely János püspök volt
Január 28-án Gyergyószentmiklóson a Gépgyártó Iskolaközpontban, a régi Zárda épületében tartotta kerületi találkozóját a Háló. Hollósy Pétertől választottak mottót: „Küldelek én, megáldlak én, csak menj és hirdesd szavam” – a főtéma a pasztorális tervvel összhangban a misszió volt. A 120 résztvevőt Pázmán Attila alelnök köszöntötte, Sebestyén Ottó, a Háló erdélyi vezetője az egyesületről, a közösségbe szervezés eszméjéről és mindennek teológiai vonatkozásairól szólt, míg Magyari Levente a Háló közösségi vonatkozásairól saját élményei felidézésével beszélt.

Ha minden jól megy, akkor a január 21-e búcsúünnepség volt az utolsó, amelyet Marosvásárhelyen a remeteszegi kápolnában ünnepeltek. Az egyházközség reményei szerint az év vége felé már felszentelik a csíkszeredai Esztány Győző (Makovecz Imre-tanítvány) tervei alapján épülő templomot. A Remete Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnát, amelyet egy családi házból alakítottak át, 1987-ben vásárolta meg az egyházközség. 2005-ben történt jelentős lépés, ekkor vásároltak telket az új templomnak, amely mára felépült, jelenleg villanyszerelés zajlik, hátravan még a fűtőtestek beszerelése, vakolat, belső burkolat, festés megvalósítása. A munkálatokat befolyásolja a hiányzó pénzösszeg előteremtése is. A Remeteszeg.ro honlapon találhatóak az adatok, ha bárki segíteni szeretne.

Van kiút az alkoholizmusból – vallja a Gyulafehérvári Caritas, ezért is hirdette meg a KI-ÚT elnevezésű programját, amelynek során csoportterápiákat szerveznek szenvedélybetegeknek és hozzátartozóiknak. Egyelőre csak Csík- és Gyergyószéken, de nem titkolt szándékuk a terjeszkedés.

A Székelyföldön – és nem csak – még mindig tabunak számító, ezzel szemben évről évre nagyobb méreteket öltő problémával vette fel a harcot a Gyulafehérvári Caritas szociális ágazata, amikor meghirdette a KI-ÚT elnevezésű, szenvedélybetegeket és hozzátartozóikat segítő programját.

Kelemen Hunor segítséget ígért
A csíkzsögödi templom állapotáról tájékozódott tegnap délben Kelemen Hunor művelődési miniszter. A látogatást az tette aktuálissá, hogy a műemlék templom sürgős felújításra szorul. A Zsögödbe érkező kulturális minisztert Sebestyén Ottó plébános tájékoztatta arról, hogy a templom falai nedvesednek, több helyen nem megfelelő cementpadló van, és a hajó fapadlója gombásodik. A kőelemeken oda nem illő olajfestés van, az ablakok rosszul zárnak, nem szigetelnek megfelelően. Elavult a templom villamos szerelése is, a homlokzaton pedig gázcső rontja az összképet. Rendezésre szorul a cinteremudvar is, ahol hatékony vízlevezetésre van szükség. A kerítőfalon repedések vannak, amelyeket szintén ki kell javítani.